2012. december 20., csütörtök

Dolce Vita (Christian Dior) 1994


illatcsalád: orientális- fás

alkotó(k): Pierre Bourdon és Maurice Roger (Dior: Fahrenheit)


P.B.(Davidoff: Cool Water for woman/men, Good Life for woman/men; Escada: Escada 2005, Magnetism (with Steve Demercado), Magnetic Beat; Frederic Malle: French Lover, Iris Poudre; Ghost: Ghost Man; Gianfranco Ferre: Ferre edp, Ferre for men, GF Ferre Bluemask, Bergamotto Marino; Gres: Cabaret Pour Homme; Jean Charles Brosseau: Fleurs d'Ombre Jasmin Lilas, The Brun; Jil Sander: Sun, Jil Sander Man III; Judith Williams: Hugs & Kisses; La Perla: Grigioperla Essence; Lobogal: Gold, Pour Elle, Lui; Mark Birley: Mark Birley; MDCI Parfums: Ambre Topkapi; Mont Blanc: Individuel; Salvatore Ferragamo: Tuscan Soul; Shiseido: Feminite du Bois (with Christopher Sheldrake); Ted Lapidus: Fantasme; Ulric de Varens: Varens Original series- African Queen, Borneo Dream, French Sweets, Indian Secret, Italian Romance, Oriental Night, Patchouli Chic, Roussian Legend, Spring Tea, Tropical Sun; Van Gils: Basic Instinct;
Yves Saint-Laurent: Kouros, Live Jazz; Romea D'Ameor: The Great Empresses of Japan, The Great Inca Priestesses, The Mistresses of Louis XIV, The Princesse of Venice, The Secret Heroines of the Tsar, The Sovereigns of Egypt, The Taj Mahal's Eternal Love)


üveg: Serge Mansau

Christian Dior korai illatairól mindig a kifogástalan elegancia, finom, könnyed nőiesség jutnak eszembe. Arról, hogy mi a helyzet ma, inkább ne beszéljünk! A markáns reformok pusztító hatása számomra még mindig felfoghatatlan. 2011 és 2012 sok szempontból gyászévként fog szerepelni a parfümvilág életében. Olyan remekművek tűntek el pillanatok alatt a semmiben, mint az Addict, Miss Dior, Poison és az én legkedvesebb, szeretett Dior illatom, a Dolce Vita- mivel sokáig a szignatúra illatom volt, ezért számos emlékem háttere- déli lobbanékonyságom és heves természetem megtestesítője.


Pierre Bourdon
A párizsi "virágok városában" (La Cité de la Fleurs) született Pierre Bourdon eredetileg politológusnak készült, majd Edmond Roudnitska hatására fordult érdeklődése a parfümök világa felé. Később Grasse-ban tanulta az illatok tudományát Roure Bertrand szárnyai alatt.

A Maurice Roger segítségével készült Dolce Vita-n kívül, Bourdon illatai között olyan remekművek szerepelnek még, mint a Feminite du Bois és a maga korában nyers, kendőzetlen erotikájával nagy botrányt keltő Kouros.

De térjünk vissza az Édes Élethez...
A Dolce Vita nyitánya a hamvas őszibarackról, halványan törékeny liliomról és a világ harmadik legdrágább fűszeréről, az enyhén citromos, édeskés kardamomról szól. 
Számomra már a kezdet lehengerlő- olyan, szinte kibogozhatatlan összhang, amit megjelenése óta nem tudok megunni. 
Kb. fél óra múlva a fahéj és a magnólia észrevétlen megjelenéssel csatlakozik a "fűszerek királynőjének" (kardamom) udvartartásához. Majd lágy ívvel, lassan kezdetét veszi az illat fás jegyekbe hajlása. A cédrust és a szantált- az egyre erősödő vanília és fahéj párosa teszi otthonossá, melegséget árasztóan nőiessé. Talán a lédús, édes sárgabarack és az egzotikus kókusz is felbukkan egy-egy pillanatra.
A vintage változatát, valószínűleg aktuális kémiám, lelkiállapotom függvényében- hol gourmand-nak, hol fás lecsengésűnek érzem. Rendkívül komplex alkotás, gyönyörűséges és izgalmas leszáradási folyamattal.
Hatósugara és tartóssága a vintage változatnak kiváló! (a bőrömön legalább 12 óra, a kabátomon napokig érzem)

Hangulata, külseje alapján úgy vélem jól visszaadja az olasz életöröm minden rezdülését. A napfényt, örömöt szimbolizáló sárga szín és az illat gazdagsága tükrözi az itáliai élet szépségeit, földi javakban tobzódó hedonizmusát.



Fontana di Trevi

...ha behunyom a szemem... Róma egyik apró terét borító kövein állok...szemem elé a barokk szenvedélye tárul... az éjszakai Trevi-kút csobogása pezsgőn muzsikál a fülembe. Körülötte lázas forgatag, tenyerekben meglapuló érmék, amik kerek nyomot hagyva a felszínen, halk eséssel a víz zöldes színébe hullanak... magukkal rántva azok óhaját, akik Rómába egyszer még visszatérni vágynak...



Fellini 1960-as filmjének, Az édes élet-nek (La dolce vita), parfümre vonatkozó összefüggését sehol nem találtam, de nem lennék meglepve, ha mégis lenne valamiféle összefonódás.

Az új változat tartósság és összetétel szempontjából egyaránt, sajnos nyomába sem ér a réginek. Lebutított, erőtlen gyengeségű szirupos édessége miatt nagyon haragszom az illetékesekre.

Róma tündöklése... és bukása... (szomorú mementó)




Illatjegyei:

FEJ: liliom, őszibarack, grapefruit, bergamott, rózsa, kardamom

SZÍV: sárgabarack, magnólia, liliom, fahéj, Brazil rózsafa, heliotrop
ALAP: szantál, kókusz, vanília, cédrus






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése